Alex Flinn: Cloaked

Kétfajta ember van: aki szereti a meseadaptációkat, és aki ki nem állhatja őket. Szerencsére én az előbbi kategóriába tartozom, ezért is szeretem annyira Alex Flinn könyveit, akinél biztosra veheted, hogy a modern korba történő áthelyezésen kívül még kettőt csavar is a történeten, így semmiképp sem fogsz unatkozni. Ha azonban nincs elég ihlet egy mesében, hát összekombinál ötöt-hatot, ahogy azt Cloaked esetében is tette.

Információk a könyvről:
Alex Flinn: Cloaked
Kiadó: HarperTeen
Megjelenés: 2012 (eredeti 2011)
Oldalak száma: 368
Megrendelhető ide kattintva

Fülszöveg:
Nem vagyok egy átlagos hős. Igazából nem vagyok senki. Csak egy szegény fickó, aki suli mellett a South Beachi-i cipőjavító üzletben dolgozik, hogy segítsen az anyukájának a számlák kifizetésében. Egy kis varázslat azonban mindent megváltoztatott.
Minden az átokkal kezdődött. A békarablással. És egy dögös hercegnővel, aki arra kért, hogy induljak mentőhadjáratra.
Nem volt semmilyen Tündérkeresztanya, vagy bármi ilyesmi. És habár az út során szerelembe estem, ami velem történt, nem hasonlítható semmilyen tündérmeséhez, amit valaha hallottam. Mert mire észbe kaptam, már elvarázsolt hattyúkkal kémkedtem, egy Todd nevű rókával beszélgettem (igen, beszélgettem!), és Keysben majdnem eltapostak az óriások. Nem hiszel nekem? Először én sem hittem. De majd meglátod. Mert tudtam, hogy mindez igaz, mikor másodszor utaztam a köpennyel.

Markus Zusak: A könyvtolvaj

Előfordult már veletek, hogy egy könyv olyan nagy hatással volt rátok, hogy utána napokig nem tudtatok másra sem gondolni? Hogy a véleményeteket sem tudtátok róla rendesen megformálni, mert úgy éreztétek, hogy nem tudjátok kellőképpen elmondani azt, amit szeretnétek? Végre elhoztam nektek az ajánlót, melyet április óta terveztem, de eddig nem tudtam megírni.


Információk a könyvről:
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Eredeti cím: The Book Thief
Kiadó: Ulpius-ház
Megjelenés: 2014 (eredeti 2005)
Oldalak száma: 598
Fordító: M. Nagy Miklós
Illusztrálta: Trudy White
A Moly-adatlap ide kattintva érhető el.

Fülszöveg:
EGY APRÓ KIS TÉNY: MEG FOGTOK HALNI
1939. A náci Németország. Az ország visszafojtja lélegzetét. A halálnak sohasem volt még ennyi dolga.
Liesel, egy kilencéves kislány a nevelőszüleivel él a Himmel utcában. A szüleit koncentrációs táborba vitték. Liesel könyveket lop. Ez az ő története meg a Himmel utca többi lakójáé, amikor a bombák hullani kezdenek.

Odette Beane: Egyszer volt, hol nem volt – Ébredés

Csak egy dolog veszélyesebb annál, ha egy könyvből filmet (vagy sorozatot készítenek): ha megfordítják a folyamatot. Igen, arra gondolok, amikor épp egy film vagy sorozat alapján gondolják úgy, hogy ezt bizony papírra kell vetni. Ez nyilván jól is elsülhet, főleg ha az alapanyag egy rettenet, amin szinte csak javítani lehet. Viszont ha az alapanyag kiváló minőségű, sajnos nagy az esély rá, hogy a kész regény nem közelíti meg annak a színvonalát, sőt, veszít az értékéből. Valami ilyesmi történhetett az Egyszer volt, hol nem volt – Ébredés kapcsán is.

Információk a könyvről:
Odette Beane: Egyszer volt, hol nem volt – Ébredés
Eredeti cím: Reawakened
Kiadó: Gabo Kiadó
Megjelenés: 2014 (eredeti 2013)
Oldalak száma: 364
Fordító: Bosnyák Viktória
Megrendelhető ide kattintva.

Fülszöveg:
Emma Swan élete cseppet sem hasonlít egy tündérmeséhez. Nincsen senkije, amióta kisbaba korában magára hagyták. Mindez megváltozik, amikor huszonnyolcadik születésnapjának estéjén megjelenik az ajtaja előtt Henry, egy tízéves kisfiú, akit Emma a születésekor örökbe adott. Váratlan látogatása mindent a feje tetejére állít.

Henry elviszi Emmát a Maine állambeli Storybrooke-ba, ahol él, és ahol állítása szerint minden lakos mesefigura, aki nem emlékszik valódi kilétére. Márpedig ha Henrynek igaza van, akkor Mary Margaret Blanchard, a kedves és magányos tanítónő valójában Hófehérke, a híres hercegnő… és egyben Emma rég elvesztett édesanyja.

Minél közelebb kerül Emma Henryhez, annál nehezebb figyelmen kívül hagynia az átkot, amely Storybrooke-on ül és összeköti őt Mary Margarettel. Ha Emma képes elfogadni sorsát Storybrooke megmentőjeként, és megtöri az átkot, végül rátalálhat családjára is, amiről egész életében álmodott.

Élménybeszámoló: Könyvhéten jártam

Volt egyszer egy könyvmoly, akinek egyik legfőbb vágya az volt, hogy végre egyszer eljusson a Könyvhétre. Azt hiszem, ez a mondat sokunkra igaz, és én rendkívül hálás vagyok, hogy idén végre teljesülhetett ezen kívánságom. Tegnap ugyanis sikerült eljutnom csodás fővárosunkba, és életemben először nem csak képeken, hanem élőben is megszemlélhettem, milyen esemény is az, mikor a könyveket ünnepeljük.

Mert az igazság az, hogy utoljára két évvel ezelőtt jártam nagyon közel ahhoz, hogy ellátogassak a Könyvhétre, azonban akkor az emelt szóbeli után valahogy se nekem, se a testvéremnek, se Anyukánknak nem volt kedve eltévedni a város rengetegében. Tavaly a vizsgaidőszak miatt szinte fel sem merült az esély, ahogyan a Könyvfesztivál is általában a ZH időszak kellős közepére esik.

Idén azonban május 27-ével lezártam a saját vizsgaidőszakomat (ezzel rekordot döntöttem és másfél hét alatt végeztem), így egyre inkább megfogalmazódott bennem annak a gondolata, hogy érdemes lenne elmenni a Könyvhétre. S habár szinte az utolsó pillanatig kérdéses volt, hogy akad-e majd kísérőm, szerencsére az egyik barátnőm, Kitti – aki korábban már járt Könyvhéten, azt hiszem ezért is volt viszonylag könnyű meggyőzni – azt mondta, hogy jön. Így történt hát, hogy rettentő idegesen, de sok-sok elvárással kezdtem a szombatot reggel hatkor, és a 7:19-essel suhantam is le Dombóvárra, hogy onnan InterCityvel utazzak a Keleti pályaudvarig. A vonaton még befejeztem egy könyvet, melyet dedikálás céljából vittem magammal, így az út viszonylag hamar elment, és azon kaptam magam, hogy a Kittivel sétálok fel a Vörösmarty téri metrómegállóból, ahol rengeteg stand várt a felfedezésre.